Géberjén község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Mátészalkai kistérség
Lakosság: 574 fő
Terület: 5.38 km²
Népsűrűség: 106,69 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Holt-Szamos partján fekvő település. Mátészalka 14 km, Fehérgyarmat 9 km, Kocsord 6 km, Fülpösdaróc 3 km, Győrtelek 2 km-re található.

Nevének eredete

Neve puszta személynévből vált településnévvé, és ez a falu igen korai, X-XIII. század közötti keletkezésére utal. A hazai latin Gabrianus -ból származó Gabrian "Gábor" személynév van benne. Ebből, vagy hasonulással Gábrién> Gébrién > Géberjén fokozatokon keresztül, vagy pedig a Gabrián> Gáborján-ból hangrendi átcsapással jött létre a Géberjén név(Szab.Szatm.47, FNESz.) Ez utóbbi lehetőséget valószínűsíti a történeti Gaboryanzeg és a vele párhuzamosan előforduló Geberienzegh adat (Maksai 139.). Ezekben a -szeg (jelentése: "éles folyókanyar") arra utal, hogy a falu a Szamos egyik hatalmas kanyarulata mellé települt. Ez utóbbi névforma sem veszett ki a lakosság emlékezetéből. Pesti Frigyes adatközlője is említi 1864-ben, hogy a falut régen Gáborjánszeg-nek nevezték, s a ma élőkis úgy tartják, hogy ez volt a település eredeti neve. A -szeg névelemről pedig úgy tudják, hogy a község határába beékelődő, de hivatalosan Győrtelekhez tartozó Szeg nevű dűlővel azonos. Ennek legdombosabb része a Szállás, ahová a hagyomány szerint a háborúk, árvizek elől a lakosság menekült.

Története

Géberjén neve a cégényi monostor birtokainak határjárása során tűnik fel, ekkor Gabrian alakban írják. Bár az oklevél nem nevezi villának "falu"-nak, de valószínűleg már akkor lakott hely volt.

A XV. század-ban a Matucsinaiak ősi birtoka (1387: p. Gabrien), de a család 1387-ben hűtlenségbe esett, és emiatt elvesztették a falut, a Rozsályi Kúnok, Szántai Petőfiek kapták, tőlük pedig leányágon a Báthoriakra szállt.

1395-ben a Kúnok részét a király visszaadta a Matucsinai családnak, de [1436]]-ban ismét elvette tőlük, és ezt a részt is a Báthoriak kapták.

Kisszámú lakossága egy időre bizonyára elhagyta, mert a XV. század-ban több oklevél pusztának nevezi, más a birtoktestről szóló írások, pedig meg sem említik. Gyors pusztulása és bizonytalan helyzete a Szamos közelségével és itteni kanyargós szakaszának gyakori áradásával magyarázható.(Maksai 139).

A XV. század-ban a Báthoriak mellett a Fülpessi, Matucsinai és Rosályi Kún család-oknak volt benne birtokuk.

A XVI. század-ban ugyane a családoknak van itt birtoka.

A XVII. század-ban a Báthoriak része előbb a Bethleneké, majd a Rákócziaké lett.

Mint az ecsedi uradalom egyik faluja, osztozott a többiek sorsában.

1746 és 1748 között Géberjén is Károlyi Ferenc gróf tulajdonába került, az első népszámlálás idején (1784-86) pedig Károlyi Antal volt a földesura (Ébele: Ecsedi uradalom)

A XX. század elején a Jékeyek a fő birtokosai, Borovszky szerint a család egyik őse, Ferenc már 1659-ben királyi adományt kapott rá (de bizonyára csak az egyik részére).

A Szamos nagy kanyarulatai mellé épített falu sokat szenvedett az árvizektől. A XV. század-i pusztásodását is feltehetőleg a gyakori árvizek okozták. A szájhagyomány a későbbi időkből is több pusztító árvíz emlékét őrzi, így az 1882. évit, amikor az egész települést elöntötte a víz.

A folyó legutóbb 1970. május 14-15-én árasztotta el Géberjént.

Nevezetességei

Református templom - 1883-banépült, az előző 1720-ban készültpaticsfalú templom és fa harangláb helyén.

Jékey-kúria - 1810 körül készült klasszicista stílusban. Jékey Imre építtette.

Következő községek

További községek